Jobbágy Valér
A mérés-értékelés szerepe a szakpolitika-alapú kormányzásban, a közigazgatásban és a közszolgáltatások nyújtásában
„Meglátásom szerint Magyarország jelenlegi állapotáért nem kizárólag a nemzetközi válság, illetve az elmúlt évek nem megfelelő döntései, esetleg a pártpolitikai patthelyzet felelnek. Úgy vélem, hogy az állami szerepvállalás és működés, ezen belül a közpolitika-alkotás és -végrehajtás, valamint a közszolgáltatás-nyújtás rendkívül elavult rendszerének megújításával igen komoly tartalékokat lehetne felszabadítani a versenyképesség-javulás, felzárkózás érdekében. Javaslatom, hogy a közpolitika-alkotást és -végrehajtást, valamint a közszolgáltatás-nyújtást megfelelő, a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott módszerekkel tegyük mérhetővé, s ezáltal számonkérhetővé.”
Jobbágy Valér, az IFUA vezető tanácsadójának a Vezetéstudományban is megjelent cikkét olvashatják.

Mezei Szabolcs
Elektronikus aláírás, elektronikus hitelesség - Könyvajánló
Hasznos útmutató mindenki számára, aki kapcsolatba kerül akár az elektronikus hitelesség, elektronikus ügyintézés témakörével, akár csak egy adóbevallást szeretne elektronikusan benyújtani, vagy csak egyszerűen többet szeretne tudni a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek jogszabályi és/vagy műszaki hátteréről.

Pollák Nóra
A közösségi pályáztatás folyamatrendszerének fejlesztése ViFlow folyamatmenedzsment eszköz segítségével
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megalakulása óta elkötelezett híve annak, hogy a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszerben új, piaci módszertanokat alkalmazzanak az operatív működés javítása érdekében. Ezen küldetés részeként indította az NFÜ 2008 januárjában a közösségi pályáztatás folyamatrendszerét átvizsgáló projektet. A módszertani kitekintést és megújulást is célzó projekt fő célja a folyamatok optimalizálása, a legjobb piaci gyakorlatok átvétele, valamint a pályáztatás folyamatainak ábrázolása volt egy áttekinthető, jól értelmezhető és riportálható eszköz segítségével. A munka során előállt fejlesztési javaslatok és folyamatábrák a mai napig segítik az Ügynökség munkáját. A cikk a munka menetét és tapasztalatait mutatja be röviden.

Bakó Csaba
Controlling nonprofitoknál? Egy nemzetközi, önkénteseket közvetítő szervezet példamutató törekvései
A 16 országban jelenlevő szervezet, az Ecumenical Diaconal Year Network (EDYN) évi 400 önkéntest közvetít, elsődlegesen szociális területre. A budapesti központ régóta küzdött pénzügyi rendszerének hiányosságaival, amit tovább nehezített, hogy 2009 májusában a könyvelés átkerült Angliából Magyarországra. A problémákat tapasztalva jelentős kérdés volt számukra, hogy az üzleti életben bevált controlling módszereket hasznosíthatja-e egy nonprofit szervezet is?

Kovács László
Hogyan lehet jobban irányítani a felsőoktatási intézményeket?
A napokban jelent meg Felsőoktatás-menedzsment címmel az a hiánypótló könyv, ami megkísérli megragadni azokat az irányítási és szervezeti témaköröket, melyek kritikusak az intézmények életében, előrelépést jelenthet korszerűsítésük. A kötet átöleli a menedzsment legfontosabb területeit, így foglalkozik a stratégiai irányítással, a controlling eszközrendszerével, az oktatásszervezés aktuális kihívásaival, a minőségmenedzsment bevezetésével, valamint az intézményi humán erőforrás rendszerek kialakításával.

Fibinger Anita
Gondolkodjunk magasabb szintű keretek között!
Míg a kistérségek központi fejlesztése egyre nagyobb teret nyer a közigazgatásban, addig ennek lehetőségeit még kevés társulás ismerte fel. A közös gondolkozás, közös fejlesztések megvalósítása viszonylag ritka hazánkban, sok példát találunk arra, hogy egymással versenyezve, hasonló fejlesztéseket tervezve gyakorlatilag kiütik egymást a települések a pályázati források elosztásánál. Pedig a megfelelő stratégia kialakításával nemcsak a megszerezhető központi források nagysága növelhető, hanem – ami még fontosabb – a méretgazdaságosságot kihasználva a kiadások is csökkenthetővé válnak. Mostanában egyre inkább kezdik felismerni a települések, hogy önmagukban kevésbé képesek az elképzelt fejlesztéseket megvalósítani, ahhoz társulni kell. A cikk a központi szolgáltatások kiépítésének, a kistérségi szolgáltató központ megvalósításának lehetőségeit és fontosságát tárja az Olvasó elé.

A rovat szerkesztője ajánlja
Kulcs a versenyképességhez: fejlesztési pólus!
A hazai fejlesztéspolitika középpontjában - egyik kiemelt célkitűzésként, s az Európai Unió lisszaboni célkitűzéseivel összhangban - a gazdasági versenyképesség erősítése áll. E cél megvalósításában jelent konkrét lépéseket az öt vidéki nagyvárosban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged), Budapesten és a Közép-Dunántúli Régióban - a Székesfehérvár-Veszprém tengelyhez kapcsolódva - kialakítandó - az európai kutatási és gazdasági térbe is jó eséllyel integrálható - fejlesztési pólus.

A rovat szerkesztője ajánlja
Mi megy be, és mi jön ki? Mi az, hogy magyar állam?
A közigazgatásra az elmúlt tizenöt-húsz évben világszerte sokféle kihívás hatott, amelyekre az államoknak mindenütt valamilyen választ kellett adniuk: rendszerváltás, globalizáció, demográfiai változások, az Európai Unió közösségi és regionális politikája, az informatikai forradalom. A reformoknak számos irányzata alakult ki, de egyik sem vált általános receptté, bár a cél hasonló volt: felgyorsítani az ügymenetet, hatékonyabban ellátni a közfeladatokat, és minőségi közigazgatási szolgáltatásokat nyújtani.
A magyar megoldási kísérleteket értékeli a cikk írója, miközben a rendelkezésre álló dokumentumokból, a szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetésekből igyekezett rekonstruálni, hogy a tervek és az eddig intézkedések hogyan adják ki azt, amit a kormány közigazgatási reformnak hív.

A rovat szerkesztője ajánlja
"Áll a hajsza, áll a bál".... Mádi Zoltán előadása
A Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén Debrecenben Mádi Zoltán a Vígszínház ügyvezető igazgatója érdekfeszítő előadást tartott a színházak finanszírozásáról. Előadásában kitért a Szegedi Szabadtéri Játékok pozitív szakmai és gazdasági eredményeire, valamint a Főváros esetében jelentkező finanszírozási feszültségekre.
Ha tudni akarja, hogy egy fővárosi színház esetében hány forintot fizet minden jegy után az önkormányzat és a költségvetés, illetve látni akarja, hogy Salzburgi Nyári Fesztivál gazdasági mutatói milyen különbségeket mutatnak a Szegedi Szabadtéri Játékokkal összevetve, akkor látogasson el az ajánlott linkre.

A rovat szerkesztője ajánlja
Eredményesség, hatékonyság, közszolgálatiság
Gyakran felmerül a kérdés, miként érhető el, hogy a közigazgatás működése egyszerre legyen eredményes és hatékony, miközben a benne dolgozók elhivatottsága is magas szintű. Meggyőződésünk, hogy a magyar közigazgatás mindhárom szempont tekintetében javítható, s javítandó. Cselekedni elsősorban annak érdekében kell, hogy biztosítható legyen az eredményesség, a hatékonyság és a közszolgálatiság közötti szinergia.

A rovat szerkesztője ajánlja
London kulturális stratégiája
A világvárosok vonzerejét jelentős mértékben határozza meg az ott zajló kulturális élet. Az ott élők és oda látogatók számos esetben a kulturális kínálat alapján döntenek arról, hogy hol kívánják szabadidejüket eltölteni. Így egyre több városvezetője gondolja úgy, hogy egy város megítélésében a gazdasági versenyképesség mellett talán azonos fontossággal bír a kulturális ipar ereje, sokszínűsége.
Ezt felismerve több város is ráébredt arra, hogy a kulturális élet formálását jövőbe tekintve tudatos cselekvések mentén kell végrehajtani. London városvezetése 2004-ben ennek szellemében elfogadta széles körű konzultáció eredményeként a város kulturális stratégiáját.
Ha kíváncsiak arra, hogy London városvezetése mit ért kultúra alatt, hogy milyen kiemelt célokat fogalmazott meg a kultúrára vonatkozóan, akkor olvassanak bele a dokumentumba.

Kovács Péter, Dr.
Az informatika szerepe az ügyvédi munkában
Az ügyvéd társadalom érdeklődése az informatikai eszközök és ügyviteli megoldások iránt az elmúlt néhány évben alakult ki.
Ennek legfőbb ösztönzője az igazságügyi kormányzatnak azon törekvése, hogy mind a bírósági ügyintézésben, mind az államigazgatási eljárásokban helyet kapjanak azok az eszközök és módszerek, amelyek gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a jogalkalmazást, továbbá megkönnyítik az adminisztrációs gyakorlatot.
Ezzel szemben joggal vethető fel, hogy az eddigi jogszabályi kötelezettségek, pl. az elektronikus cégeljárást választó ügyvédek esetében olyan feladatokat hárítanak a közreműködőkre, amelyek többletköltséggel (pl. speciális informatikai eszközök, szkennerek beszerzése) és informatikai alkalmazási ismeretek elsajátításával járnak, ugyanakkor – az eddigi tapasztalatok alapján – ezek „hozadékát” elsősorban a bíróságok élvezik.

A rovat szerkesztője ajánlja
Ön ismeri-e Magyarország kulturális stratégiáját?
Tudta-e, hogy Magyarország rendelkezik a kultúra területére vonatkozóan írott stratégiával? Még Bozóki András minisztersége idején készült a Szabadság kultúrája címmel az az összefoglaló dokumentum, ami meghatározza a kultúra fejlődését a 2006-2020 közötti időszakban.
Ha tudni akarja, hogy az elmúlt két évben mennyiben is sikerült megvalósítani a dokumentumban leírtakat, hogy a stratégia visszatükröződik-e a jelenlegi kormányzati elképzelésekben, cselekvésben, akkor a következő linken keresztül ismerheti meg a dokumentumot.

A rovat szerkesztője ajánlja
Felsőoktatási reformok az OECD országokban
Az OECD "Tertiary Review" elnevezésű tematikus vizsgálata a felsőoktatásban végbemenő reformokat tekinti át, 24 ország aktív közreműködésével. A munkában részt vevő szakemberek - a helyzetelemzésen túl - javaslatokat fogalmaznak meg, három fő témára fókuszálva, melyek: felsőoktatás nemzetköziesítése; governance; valamint a felsőoktatás szerepe a regionális fejlesztésekben, a kutatás-fejlesztésben és innovációban.

Berky Tamás
Beszámoló az Önkormányzati Egységes Vállalatirányítási Klub soproni konferenciájáról
Az IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. 2007. november 14-én tartotta meg első, az „Egységes önkormányzati vállalatirányítás” témakörben sikerrel zárult konferenciát, amelynek célja az volt, hogy a tapasztalatok megosztásával segítse az önkormányzati társaságok szakmai fejlődését.
A konferencián részt vevők megállapodása alapján a klub tagjai évente kétszer szerveznek találkozót, melyből egy alkalommal az IFUA vállalja a szervezést, a másik alkalommal felváltva egy-egy csatlakozott város rendezi meg az eseményt.
Az idei év első rendezvényére 2008. június 17-18-án került sor Sopronban, a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. szervezésében – a következő pedig Budapesten lesz 2008 novemberében. A rendezvényen mintegy 40 fő vett részt az ország minden részéből, hivataloktól, intézményektől és önkormányzati társaságoktól egyaránt.

A rovat szerkesztője ajánlja
Mennyibe kerül egy színházi előadás?
Dr. Venczel Sándor (a József Attila Színház menedzser igazgatója) egy érdekes játékra hívja azokat a gazdasági vénával rendelkező vezetőket, és színházbarátokat, akik szeretnék kiszámolni, hogy egy könnyű angol darab vajon milyen költségekkel állítható színpadra és a befolyó bevétel vajon hozhat-e a producer számára jövedelmet.

Kovács Péter, Dr.
E-BÍRÓSÁG
A cikk az e-bíróság informatikai támogató rendszerének koncepcióját mutatja be, nevezetesen az e-bíróság szükségességét és értelmezését. Ennek érdekében felvillantja a jelen helyzetet, az e-bírósággal szembeni igényeket, a megvalósítás céljait, várható eredményeit, a fejlesztés területeit és feladatait, valamint projektjeit és azok pénzügyi előirányzatait.

Tanács Zoltán
A kormányzat stratégia-megvalósító képességének fejlesztése
A közigazgatás és a hagyományos költségvetési gazdálkodás számos olyan problémával küzd, amelyek a jelenlegi működési keretek között nehezen befolyásolhatók. A közigazgatás korszerűsítésének egyik fontos feladata, hogy ezeket a kereteket megváltoztassa. A korszerűsítési munkálatok valódi sikerét olyan mérőszámokkal lehet igazolni, amelyeket a vállalati szektorban is gyakran használnak (pl. a munkavégzés hatékonysága, eredményessége), de emellett figyelemmel kell követni a hosszabb távon mérhető, társadalmi jellegű hatásokat is. Ahhoz, hogy a munkálatok előrehaladását, sikerességét hitelesen lehessen mérni, megfelelő mérőszámrendszerek kialakítására, a mérőszámok (mutatók) tervezésére, mérésére és folyamatos monitoringjára van tehát szükség, ami alapján vezetői döntések hozhatók.

A rovat szerkesztője ajánlja
Államreform szakértői szemmel
A versenyképességre vonatkozó szakirodalom rendre megállapítja, hogy a magyar versenyképesség, a gazdasági növekedés legfőbb gátja az állami működés hiányosságában gyökerezik. A magyar állam és központi közigazgatás többek között (1) nem működik hatékonyan és eredményesen, (2) nincsen definiálva egyértelműen, hogy mely közszolgáltatásokat lássa el az állam, melyekben csak „piacszervezőként”, minimum standardok érvényesítőjeként lépjen fel, (3) fragmentált, nem kezeli integráltan a közpolitikákat, (4) nincsenek kiépítve azok az intézményi kapacitások, amelyek szükségesek az EU-ban való eredményes tagsághoz, az EU transzferek hatékony felhasználásához, (5) a közszolgáltatások nyújtásának területi rendszere (vertikális feladatmegosztás) nem megfelelő, (6) magas adminisztratív terhet rak az állampolgárok és az üzleti élet szereplőinek vállára.

A rovat szerkesztője ajánlja
A budapesti színházi rendszerről Gáspár Máté problémafelvetése
Vajon a budapesti színházak jó irányban haladnak-e, a főváros színházi élete hosszú távon biztosított-e? Ha vannak problémák, akkor azok miben jelentkeznek, milyen következményekkel járhatnak a jövőt illetően.
Gáspár Máté (a Krétakör ügyvezetője) összefoglaló írása igyekszik feltárni fővárosi színházi rendszer problémáit, valamint a problémák feloldására vonatkozó javaslatokat. A szerző írása több olyan kérdést is felvet, ami más ágazatokra is kivetíthető.

Bakó Csaba
MIT MUTATNAK? Mutatószámok a közigazgatásban
Míg a stratégiaalkotás egyre inkább teret hódít a közigazgatásban, addig a mutatószámok használata még mindig viszonylag ritka. Pedig a stratégiai irányításnak csupán az első lépése az ágazati stratégiák megalkotása. Mostanában kezdik felismerni, hogy nem elegendő a célok meghatározása – azok teljesülését mérni is kell. Ez pedig mutatószámok használata nélkül objektíven nem lehetséges. Ott pedig, ahol használatosak mutatók, gyakran input orientáltságúak. A cikk a mutatószámok (helyes) használatának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.

Felker Nóra
Oktatásfinanszírozás - avagy: több pénz, okosabb gyerekek?
Nincs ország, mely ne ismerte volna fel az oktatás jelentőségét: magas szintű és naprakész tudással rendelkező munkaerő nélkül elképzelhetetlen a gazdaság fellendítése, a versenyképesség megtartása.
És nincs ország, ahol – éppen ebből adódóan – ne lenne téma évről évre az oktatási kiadások növelésének szükségessége.
Több pénz, versenyképesebb fiatalok – tényleg ez lenne a megoldás az oktatási rendszer eredményességi problémáira?

A rovat szerkesztője ajánlja
8000 milliárd forint makrogazdasági hatása
Magyarország a 2007-2013 közötti programozási időszakban közel 8000 mrd Ft-nyi uniós támogatást fog felhasználni a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a környezeti infrastruktúra, a települések és a turizmus fejlesztésére.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor nem az input, hanem az output oldalt kell vizsgálni ahhoz, hogy a támogatások eredményességét megállapíthassuk. Vagyis azt kell értékelni, hogy rövid, illetve, ami talán még ennél is fontosabb, hosszabb távon milyen hatásokat vált(hat)nak ki ezek a támogatások.

Bakó Csaba
Balanced Scorecard az Egyházban – avagy a Gödöllői Református Egyházközség stratégiaalkotásának folyamata
Mi lehet a célja egy református gyülekezetnek? Hogyan születik meg egy stratégia? Van-e, kell-e egyáltalán egy gyülekezet esetén? A Balanced Scorecard a vállalatoknál jól használható, de vajon az egyházi környezet nem teljesen más? Hogyan lehet átültetni? Kipróbálta-e már valaki? Milyen sikerrel használható? Kell-e küldetést megfogalmazni egy gyülekezet esetében? Hogyan tegyük? A cikk ezekre a kérdésekre keres választ a Gödöllői Református Egyházközség példáján keresztül.

Tanács Zoltán
Az önkormányzati feladatellátás korszerűsítése összhangban a kiemelt városfejlesztési célokkal
A hazai önkormányzatok többsége egyre nehezedő gazdasági feltételekkel szembesül, miközben feladatai és az állampolgárok önkormányzattal szembeni elvárásai egyre fokozódnak. Mindez oda vezet, hogy az önkormányzatok egyre erősebben szembesülnek egy régi-új kihívással: gazdálkodásuk megújításának kényszerével. Tanács Zoltán cikke azt mutatja be, hogy egy átlagos hazai önkormányzat milyen lépések végrehajtásán keresztül végezheti el feladat-ellátási rendszerének korszerűsítését, működési hatékonyságának javítását, ami megalapozhatja a település sikeres fejlődését.